Ne keresd az Igazit!
Lejegyezve: 2016.06.27

Keresed az igazit, és nem érted, miért nem találod még mindig. Írtál már listát, meg is festetted, lested és kérted, megidézted és magadban meg is alkottad, s bár az egész világot bejártad, a kép mégsem illik rá senkire. Az igazit keresed, de mű az alkotásod, valahogy élettelen.

Ne keresd az igazit. Felejtsd el az előre gyártott képeket, a retusált formákat és neten rendelt elemekből összeválogatott remekműveket. Dobj ki az ablakon minden belegondolást, elvárást és magazinban olvasott top tíz szabályt. Nyugodj meg, lassíts, hagyd abba a lázas keresést; ne kifelé, befelé haladj. Menj haza, és csak csendesen kezdj el emlékezni.

Mert az igazi ott van csended mélységében, életed védett terében, a hálószobád intimitásában, a gyengéden elsuttogott titkok takarásában, a váratlan hívásokban és átérzett éjszakákban, az otthon főzött vacsora melegében, a nappali álmok belégzésében, egy spontán mosolyban és egy őszinte mozdulatban. Az igazi ott van körülötted, az igazi ott él benned.

Ne az igazit keresd, hanem a valódit. Azt, aki létezik, aki jelen, akinek a szeme él, és akinek a tekintete csupa fény, akinek a képe nem retusált, aki a címlapról valóra vált, mert már nem akar több szépítést, csak tiszta őszinte érintést, aki csak arra vár, hogy Te végre valóban, őszintén élj, és hogy Te magad valódi legyél.

Ne keresd az igazit. Csak legyél Te igaz. Legyél valódi. És Ő valóban érkezik.