Igen. Nem.
Lejegyezve: 2016.02.26

Tudod, én már nagyon meggondolom. Az igeneket is és a nemeket is. Nem a fejemmel, a szívemmel gondolom meg. Már nem ugrok sem füttyre sem tapsra, a magam mértéke szerint haladok. Néha előre szaladok, máskor lelassítok és félreállok. Megválogatom, kire hallgatok. Ha sírnom kell, sírok, ha nevetnem kell, nevetek. Az útitársakat elengedem, a titkokat megtartom. Ha ideje van, felteszem a kérdéseket. Ha ideje van, kimondom a válaszokat. Igen. Nem.