Mély, őszinte és valódi
Lejegyezve: 2016.02.24
- Írjon egy könyvet!
- Hogyan, kérem?
- Azt mondtam, írjon egy könyvet.
- Hogy ééén? De hát miről?
- Azt nem tudhatom. A témát Önnek kell megtalálnia.
No, ne féljen, csak bátran. Itt egy üres könyv és
egy toll. Gyerünk, írjon valamit.
- De hát hogy jövök én ahhoz, hogy belerondítsak ebbe
a szép fehér könyvbe? Csupa tiszta lap, ebből még
bármi lehet. Mi lesz, ha elrontom? Mit is írhatnék
én, hisz nem vagyok író.
- Nézze, aki ír, az író. Ne féljen, nem tudja elrontani.
Kezdje el. Majd belejön.
- Mégis mit írjak?
- Ne gondolkodjon. Ez a legfontosabb. Tanuljon meg
csendben lenni. A csendben maguktól formálódnak a
szavak, és kelnek útra a lélek mélyéről, hogy másokhoz
is eljussanak. Csak hallgasson a lelkére. Kezdjen
figyelni rá. Olyan ez, mint amikor belökik egy vaksötét
szobába, eleinte nincs semmi támpont, hiába van nyitva
a szeme, nem lát vele. Aztán idővel megszokja a sötétet.
A szeme elkezd látni, és a teste elkezdi érzékelni
a szobát. Kirajzolódnak a kontúrok, érezni kezdi az
illatokat, felerősödnek a hangok, és ha elég türelmes,
még a színeket is látni fogja a sötétben. Mert a fény
nem odakint van, hanem Önben. Amire rávilágít, az
megtelik színnel és élettel. Figyeljen ezért a lelkére,
kezdje bejárni, megismerni, hagyja, hogy meséljen
Önnek, és mindezt írja le ide. Higgye el, sok ilyen
üres könyvet láttam már betelni. Mind gyönyörű lett.
Mert minden, ami a lélekből érkezik, gyönyörű. Mély,
őszinte és valódi. Olyan könyvet írjon, amit csak
Ön tud megírni. Ezért lesz ez a könyv nagyszerű. Bátran.
Kezdjen bele! Most.