Nehéz napok
Lejegyezve: 2015.05.13
Újabb nagy téma: a női kollektív tudat. Mert emlékezünk.
Nem csak égi eredetünkre, de földi utunkra is. Ami
bizony cseppet sem volt könnyű. Hányezer éve hordozzuk
magunkban a terheket, fájdalmakat, sérelmeket, szenvedéseket,
veszteségeket! Ideje lenne megszülni és elengedni
őket. Ti, férfiak pedig nagyon nagyon sokat tudtok
nekünk segíteni. Azzal, hogy bíztok bennünk, hogy
nem velünk szembe, hanem mellénk álltok, s fogjátok
a kezünk, hogy látjátok és bevilágítjátok az utunk.
Azzal, hogy nem féltek másságunktól, hanem teljességünkben
elfogadtok bennünket. Azzal, hogy immár helyet adtok
nekünk ezen az eredendően női bolygón, hogy elismeritek
és méltó helyre vezetitek nőiségünk. Ez nem magán-ügy,
ez nem női-ügy, hanem közös ügy és közös felelősség.
Mert magunkon át anyáitokat és lányaitokat gyógyítjuk,
és szülünk újjá egy egész világot.
Segítsetek nekünk, hogy felismerjük; ami volt, lehet
ezentúl másképp. Hogy a nehéz napokkal terhes nehéz
életünk nem a jövő, csak a közös örökségünk. Amikor
nőként önmagunkra ébredünk, mindezt a súlyos örökséget
már képesek vagyunk átölelni, elfogadni, és magunkon
átengedve fel is oldani. Nagy batyuval érkezünk mind.
De hiszem, hogy nem csak utódainkért, de elődeinkért
is vagyunk most itt, és értük is haladunk, fejlődünk,
azzal, ha magunkért teszünk. Mert az ő szenvedésük
nem pusztán örökség, hanem a női út része, s mint
ilyen, nem volt hiábavaló. Semmi sem. Értünk is éreztek,
értünk is szenvedtek, értünk is meghaltak, értünk
is áldoztak. Tartozunk nekik annyival, hogy nem visszafelé,
hanem előrefelé lépünk. Minden nő, aki saját női létét
már könnyebbé tette, minden nő sorsát teszi könnyebbé.
Mostanában gyakran tapasztalom és érzem ennek a női
összekapcsoltságnak az erejét. Működik ez nem csak
egy térben, de téren, sőt időn kívül is. Mintha lehetőséget
kaptunk volna, hogy sokakért váltsuk meg önmagunk,
hogy sok nő tengernyi fájdalmát tegyük most le, oldjuk
fel, és alakítsuk át szeretetté. Hogy újra itt legyünk.
Teljes valódiságunkban. Hogy újra bízzunk, merjünk,
higgyünk és vállaljunk. Azt, hogy NŐK vagyunk. A szó
legtisztább, legnemesebb, legragyogóbb értelmében.
Hogy lányainknak immár jobb legyen. Hogy nőnek lenni
ezentúl ne nehézség, hanem könnyűség legyen.