A legszentebb pillanat
Lejegyezve: 2015.05.13

A legszentebb pillanatokat nem lehet megörökíteni. Múlékonyak, tűnékenyek, csak akkor és csak ott és csak a jelenlévők számára létező ajándékok. Ilyenkor senkinek sem jut eszébe fényképezőgépet vagy tollat ragadni, és kiszöktetni a történést a jövőbe. Megszűnik a holnapba gondoló krónikás, csak az számít, ami éppen van, ott vagyunk, figyelünk, és magunkba szívjuk a csodát. Ha később megpróbáljuk másoknak elmesélni, csak töredékét sikerül, valahogy mindig pont a lényeg marad ki. Mégis megmarad, a lelkünkben láthatatlan képként visszük tovább magunkkal. Akikkel együtt átéltük, azokkal pedig örökre összeköt valami titkos tündérfonal. Ha találkozunk, tekintetünkben újra felragyog a kép, hisz már közös bennünk a legszentebb pillanat.